A száraz és a nedves levegő

Télen a fűtéssel kiszárad a levegő a szobában

Télen a fűtött helyiségekben a levegő relatív páratartalma drasztikusan csökken akár 20% alá is. Ez már nagyon alacsony. Az ennyire páramentes, száraz levegő szárítja a légutak nyálkahártyáit, köhögést, fáradtságot, fejfájást, ingerlékenységet, nyugtalan alvást okozhat. Az ideális páratartalom 40-60% közötti páratartalom érték.

A túl száraz levegő következményei az otthonunkban

A túl száraz levegő az állatoknak, növényeknek, bútoroknak és a műtárgyaknak is árt. Zenészek panaszkodnak a hangszerek elhangolódására, s az értékes fa gitárok, csellók, stb hangszerek fa anyagának összeszáradására. Lambériával fedett lakásokban is célszerű a páratartalomra nagyobb figyelmet fordítani, mint ahogy az egyre drágább minőségi parketták, antik bútorok gazdái számára is fontos lehet. A bútorokon, eszközökön kívül szervezetünk is megsínyli a száraz levegőt, s a kiszáradt nyálkahártya következménye lehet egy légúti fertőződés, könnyen jött megbetegedés.

A levegő mennyi vizet vesz fel

A szabadban lévő hideg levegő - akár 100 százalékos relatív páratartalomnál is - jóval kevesebb párát (vizet) tartalmaz, mint amennyit a melegebb szobai levegő fel tudna venni.

Míg 0°C és 100% relatív páratartalomnál 4,8 g vízpára van 1 m3 levegőben, 20C és 100 százalék relatív páratartalomhoz már 17,3 g vízpára kellene.

Ezért amikor szellőztetünk, az utcai (különben ott magas relatív páratartalmú) levegő a lakásba bekerülve fölmelegszik, és miközben úgynevezett abszolút páratartalma nem változik, a relatív páratartalma 20-30 százalékra csökken.

A páratartalom rendszeres ellenőrzésével , szabályzásával a fenti gondok kiküszöbölhetők.

Nedvesség utánpótláshoz párásítás

Megfelelő párásítással a sokaknak szokványos reggeli köhögési ingert is elkerülhetjük. Nem kell betegségre gondolni, csupán zavaró éjszakai nyálkahártya kiszáradás következtében keletkező ingerről, mely a pihenést, s reggeleket megkeserítik. Orvosi vizsgálatok bizonyították a megfelelően "nedves" levegő hatását a felső légúti betegségek gyógyításában, illetve megelőzésében is.

Hőérzet javulás és fűtési energia megtakarítás

A légúti problémáinkon kívül a zsebünkön is érezhetjük az optimális páratartalom pozitív hatását. Ugyanis a kívánatos magasabb páratartalomnál (40-60%) - a bőr mérsékeltebb kipárolgása miatt - az ember melegebbnek érzi a levegőt, így nem kell túlfűteni a lakást, vagyis hasonló hőérzet kevesebb fűtési energiával érhető el.

Magasabb páratartalomnál a ruhák és tárgyak elektrosztatikus feltöltődése is mérséklődik.

A túlpárásítás elkerülendő

Ugyanakkor persze a másik véglet is ártalmas, mert a 60% fölötti túlpárásítás falgombásodást okozhat, és a házipor-atka szaporodását is segíti. (Ha valaki a lakás légterében nagyobb felületen ruhát szárít, akkor erre az időre ki is kapcsolhatja a párásítót.

Válasszon párásításra svájci BONECO párásító készüléket, melyek maguktól kikapcsolnak ha túl magas a páratartalom! A BONECO párásítók szabályzással rendelkeznek, illetve némelyik önszabályzó technológiával rendelkezik.

Itt jegyezzük meg, hogy a nyári klimatizálás (a légkondicionálók használata) a mi éghajlatunkon szintén az egészségesnél alacsonyabb páratartalmat eredményez, amit még az igen drága klímaberendezések sem kompenzálnak. Tehát még nyáron, klimatizálás mellett is szükséges lehet a párásítás.

Otthoni párásítás eszközei a Bonair kínálatában! Ismerje meg a párásító készülékeinket!