Párásítás hideg időszakban?

Önnél tapasztalható bármelyik az alábbiak közül?

A légutak, nyálkahártyák kiszáradnak, éjszaka, illetve reggel felkeléskor torokkaparás, szájszárazság jelentkezik, gyakran köhögési ingerekkel társul

Orrjárata kiszárad, szinte kisebesedik belül az orra, orrvérzés is társulhat hozzá

Krupp, asztmatikus és egyéb légúti megbetegedések fordulnak elő

Kiszáradnak a fa bútorai, fa parketta, ezáltal megrepedeznek, rövidül az élettartamuk

Fa hangszerek szerkezete kiszárad, csökken az élettartama, elhangolódik

Amennyiben a fentiek bármelyike előfordul, úgy legyen szíves a páratartalmat megmérni.

Mivel mérje a páratartalmat? Páramérővel!

Amennyiben a páramérő erősen 40% alatti értéket (relatív páratartalom) mutat, úgy a fenti problémák visszavezethetők a száraz levegőre.

Testünk hőegyensúlya a lakásban akkor a legkedvezőbb, ha a helyiség levegőjének hőmérséklete, mozgási sebessége, a határoló falak hőmérséklete és a páratartalom optimális.

A megfelelő páratartalom kialakítása

Míg az első három feltételt lakásunk hőszigetelése, fűtőkészülékeink biztosítják, a megfelelő páratartalomról mindig külön kell gondoskodnunk.

Az otthoni páratartalom kis tudományos háttere

Télen a fűtött helyiségekben azért alakul ki túl száraz klíma, mert a meleg levegő láthatatlan gőz formájában több nedvességet vesz fel, mint a hideg.

Az ember a levegőnek e telitettséghez viszonyított, százalékban kimutatható páratartalmára érzékeny, nem pedig az abszolút gramm per köbméter (g/m3) páratartalomra, ami nem változik a hőmérséklettel.

A szabadban lévő hideg levegő - akár 100 százalékos relatív páratartalomnál is - jóval kevesebb párát (vizet) tartalmaz, mint amennyit a melegebb szobai levegő fel tudna venni.

Nulla fok és 100 % relatív páratartalomnál 4,8 g vízpára van egy köbméter levegőben, 20°C és 100 százalék relatív páratartalomhoz már 17,3 g vízpára kellene.

Ezért amikor szellőztetünk, az utcai (különben ott magas relatív páratartalmú) levegő a lakásba bekerülve fölmelegszik, és miközben úgynevezett abszolút páratartalma nem változik, a relatív páratartalma 20-30 százalékra csökken.

Mikor magas a páratartalom?

Ha tartósan 60% fölött van a relatív páratartalom akkor túl nedves a levegő már a háztartások számára. Könnyen szaporodnak a gombaspórák, megjelenhet a penész a falakon, bútorokon, úgyhogy otthon a magas páratartalom nem kívánatos.

Mikor száraz a levegő?

Amennyiben 35% alatti érték mutatkozik, úgy egyértelműen túl száraz a levegő.

Ez télen a hideg napokon elég gyakran sok háztartásban, lakásban előfordul, ugyanis a fűtéssel lecsökken a levegő nedvességtartalma, száraz levegő lesz

Miért jelenthet gondot a túl száraz levegő?

A légutak, nyálkahártyák kiszáradnak, éjszaka, illetve reggel felkeléskor torokkaparás, szájszárazság jelentkezik, gyakran köhögési ingerekkel társul.

Orrjárataink kiszáradnak, szinte kisebesedik belül az orr, orrvérzés is társulhat hozzá.

Kruppos, asztmatikus és egyéb légúti megbetegedések fordulnak elő

Kiszáradnak a fa bútorok, fa parketta, ezáltal megrepedeznek, rövidül az élettartamuk

Fa hangszerek szerkezete kiszárad, csökken az élettartama

A növények kiszáradnak, elhervadnak és még számos gondot okozhat, melyet nem sorolunk fel, de megemlítjük pl. a szivarok tárolását….

Ezt szünteti meg a párásítás, a megfelelő párásító.

Orvosi vizsgálatok bizonyították a megfelelően "nedves" levegő hatását a felső légúti betegségek gyógyításában, illetve megelőzésében is.

Fűtési költség csökkentési lehetőség a páratartalom változtatásával

A fűtési szezon Magyarországon az év felét is meghaladja, ennek költség terheitől szenvedünk oly sokan. Magas gázszámla csökkenthető? Sajnos kevesen figyelnek arra, hogy milyen hőmérséklet és páratartalom uralja a lakást, többnyire csak a hőfokot figyelik meg a gázszámlát.

A fűtés energiaigénye függ attól, hogy a fűtött lakóhelyiség páratartalma mekkora. A hőérzeten javíthat a páratartalom növelésével.

A kívánatos magasabb páratartalomnál - a bőr mérsékeltebb kipárolgása miatt - az ember melegebbnek érzi a levegőt, így nem kell túlfűteni a lakást, vagyis hasonló hőérzet kevesebb fűtési energiával érhető el. Ilyen kis odafigyeléssel máris havi szinten tudja csökkenteni a gázszámlát, fűtési költségét.

Példa a hőérzet változásra, a fűtési költség csökkentésére

Egyszerű példával érzékeltetve ezt:

Ha Ön eddig 23-24ºC szobában szeretett tartózkodni, s a páratartalom gyakran 20-30% közötti volt fűtési szezonban, úgy a páratartalom 45%-ra növelésével várhatóan 21-22ºC hőmérséklet elérése is elegendő.

Mindez úgy, hogy komfortérzete javul.

Magasabb páratartalomnál a ruhák és tárgyak elektrosztatikus feltöltődése is mérséklődik.

Ugyanakkor persze a másik véglet is ártalmas, mert a 60 százalék fölötti túlpárásítás falgombásodást okozhat, és a házipor-atka szaporodását is segíti.

Az olyan párásító készülékek az igazán hasznosak, amelyek páratartalom érzékelővel, s szabályzással rendelkeznek.

Ezáltal elkerülhető a túl-párásítás, s száraz levegőből kiindulva mindenkor az optimális páratartalom biztosított.

Klímával kiszárad a levegő- mit tegyek

Itt jegyezzük meg, hogy a nyári klimatizálás (a légkondicionálók használata) a mi éghajlatunkon szintén az egészségesnél alacsonyabb páratartalmat eredményez, amit még az igen drága klímaberendezések sem kompenzálnak. Tehát még nyáron, klimatizálás mellett is szükséges lehet a párásítás. Figyelje a páratartalmat és törekedjen arra, hogy 40%-60% között tartsa a páratartalmat. Túl alacsony páratartalom esetén használjon szobai párásítót!

Ismerje meg a svájci BONECO párásító készülékeit, páramérőjét, s szerezze be mielőbb!