Vissza

Száraz a levegő a lakásban? Így védekezzen!

A fűtési szezon beköszöntével gyakori probléma a lakásban a száraz levegő. Ez nem csak kellemetlen érzeteket okozhat, de jó pár egészségügyi probléma eredője is lehet. Kicsit körbejárjuk most, hogy miért száraz a levegő a lakásban, milyen tünetekkel jár, és hogyan növelheti a páratartalmat hatékonyan.

párásító

Légúti problémák

Mikor száraz a levegő?

A levegő páratartalma azt mutatja meg, hogy mennyi nedvességet tartalmaz. Télen, a fűtés miatt a lakásban a levegő nedvességtartalma jelentősen lecsökkenhet. A kinti hideg levegő jellemzően eleve kevesebb nedvességet tartalmaz, a fűtés pedig tovább szárítja azt. A száraz levegő alacsony páratartalmat jelent.

Páratartalom mérés mivel történjen?

Az analóg páramérők kora már eléggé leáldozóban van, de ha van még otthon egy őslelet, akkor feltétlenül érdemes azt is figyelni, illetve összevetni újabb, digitális társaival.
A digtiális páramérő kis szerkezetek kereskedelmi forgalomban könnyen beszerezhetők. Sok időjárás állomás részét is képezik. A megbízhatóságuk, a páramérő precizitása eltérő, nem javasolt egyértelműen egy páramérő eredményére hagyatkozni.
(a Bonair által forgalmazott digitális páramérő a BONECO X200- elég megbízható adatokat ad )
Telefon applikációk általi páramérés: a precizitásuk még inkább megkérdőjelezhető, azonban roppant érdekes és kényelmes ránézni akár távolból is, hogy otthon hány százalék a páratartalom.

Alacsony páratartalom: milyen érték?

A relatív páratartalmat jelzi a páramérő 0-100% tartományban. A levegő hány százalékban tartalmaz nedvességet. A digitális páramérők jellemzően 20-25% alatti értéket ki sem jeleznek, láttatják, hogy Low, azaz alacsony a páratartalom. No ilyen LL vagy Low tartományban feltétlenül pótolni szükséges a nedvességet. Alapvetően 40-60% közötti tartomány az ideális páratartalom. Mikor szükséges a párásítás? 40% alatt felmerül a párásítás igénye, a levegő nedvességtartalmának növelése

A száraz levegő jelei:

Száraz bőr, viszkető, húzódó érzés: A bőr kiszárad, kirepedezik, viszket.
Száraz köhögés, torokfájás: Az orrnyálkahártya kiszáradása irritációt okozhat, ami köhögéshez és torokfájáshoz vezet.
Cserepes ajkak: A száraz levegő az ajkakat is kiszárítja, kirepeszti.
Szemszárazság, égő érzés a szemekben: A szem könnyebben kiszárad, irritált lesz.
Gyakori fejfájás: A dehidratáció fejfájást is okozhat.
Visszatérő légúti megbetegedések: a száraz nyálkahártyán a vírusok, baktériumok könnyebbe megtapadnak, így a légúti fertőzéseket könnyebben elkaphatja az egyén.
Elektrosztatikus feltöltődés: A száraz levegőben a tárgyak könnyebben feltöltődnek elektromosan.
Növények kókadoznak
Hangszerek elhangolódnak
Fa bútorok, parketták összehúzódnak, hézagosak lesznek

A páratartalom pótlása

Az optimális páratartalom 40-60% között van. Ha tartósan 40%-nál alacsonyabb, akkor érdemes párásítani. A páratartalom pótlására több módszer is létezik:

1. Párásító készülék használata

A párásítók hatékonyan növelik a levegő nedvességtartalmát.

Két fő technológiát különböztetünk meg:

Hidegpárásító: A hidegpárásító hűvös párát juttat a levegőbe. Energiatakarékos megoldás, különféle fajtái vannak: ultrahangos párásító, légmosó, nedvesítőbetétes párásító.

Melegpárásító: A melegpárásító felforralja a vizet, majd gőz formájában juttatja a levegőbe. A forralás során a vízben lévő baktériumok elpusztulnak, így ez igazán higiénikus párásítás, ám (elektromos) energia igényesebb a hidegpárásítókhoz képest.

Párásító vásárlásakor érdemes figyelembe venni:

A helyiség méretét: A nagyobb helyiségekhez nagyobb teljesítményű párásító szükséges.
A párásító fajtáját: Hideg- vagy melegpárásítót válasszunk? Milyen vízzel használhatjuk?
A párásító kapacitását: a hatékony párásítás érdekében legalább 3-4 dl vizet képes legyen a levegőbe juttatni egy óra alatt
Az extra funkciókat: Páraszabályzás: automatikus kikapcsolás, illóolaj tartály, karbantartáshoz öntisztító üzemmód, a párásító Salvus vízzel történő használata, stb.

2. Természetes párásítás

A páratartalmat természetes módon is növelhetjük:

Szobanövények: A növények gyakori öntözése és párologtatása révén növelhetik a levegő nedvességtartalmát.

Vizes törölközők: A ruhaszárítóra, fűtőtesthez elhelyezett nagy felületű vizes ruhák, így a radiátorra helyezett vizes törölközőről párásítja a levegőt.

Vízzel teli edények: A fűtőtestre vagy a szobába helyezett vízzel teli edények szintén növelik a páratartalmat (valamelyest)

Rendszeres szellőztetés: A rövid, intenzív szellőztetés friss levegőt biztosít, és segíthet a páratartalom növelésében is, ha kint magas a páratartalom

Ruhaszárítás a lakásban: A lakásban szárított ruhákról elpárolgó víz növeli a páratartalmat.

Azonban a fenti megoldások adhoc megoldások, korántsem biztosítják tartósan az optimális páratartalmat, s páratartalom szabályzás sem elérhető az esetükben.

Milyen egészségügyi problémákat okozhat a száraz levegő?

A száraz levegő irritálhatja a légzőrendszert, kiszáríthatja a nyálkahártyákat, és növelheti a fertőzések kockázatát. A száraz levegővel összefüggő gyakoribb egészségügyi problémák:

Asztma: A száraz levegő asztmás rohamokat válthat ki.
Bronchitis: A száraz levegő irritálhatja a hörgőket, bronchitiszt okozva.
Orrmelléküreg-gyulladás: A kiszáradt orrnyálkahártya gyulladáshoz vezethet.
Bőrproblémák: Ekcéma, pikkelysömör tüneteit súlyosbíthatja a száraz levegő.

Párásítás által kerülje el az egészségügyi problémákat, kellemetlenségeket!

Ha Önnél egyértelmű már, hogy száraz a levegő, akkor tegyen egy lépést a párásítás érdekében!
Szabályozható, hatékony párásítás elektromos párásító készülékkel valósítható meg.